13. Kárpát-medencei Nyári Egyetem KAD-os szemmel

2016-09-4

Lassan két hete, hogy véget ért a 13. Kárpát-medencei Nyári Egyetem, és könnyes búcsút vettünk új s régi barátoktól. Kipihenve a fáradalmakat tényleg elszoruló szívvel emlékszem vissza arra az egy hétre, amit Nagyvárad egy kis utcájában töltöttünk.

Fontos tudni, hogy a nyári egyetemek sorában ez volt az első, amely az egész kárpát-medencei diákságot megmozgatta, s tavaly három év kihagyás után indult útjára ismét. A rendezvény aktív lebonyolítását 5 főbb szervezethez köthetjük, mint a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete, a Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület, a Temesvári Magyar Diákszervezet, a Z Generációért Alapítvány, a Kárpát-Ifjúsági Egyesület, természetesen a további 7 szervezet is aktívan kivette a részét, közöttük mi is. A több napon is megrendezésre kerülő interaktív csapatépítő programokat Leszkó Dóra Abigél, a Kaszás Attila Diákkör elnöke vezényelte le.

fent

A szervezők augusztus 8-án várták a nyári egyetem résztvevőit, sokan sokfelől érkeztünk: Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból, az Őrségből, Partiumból és Erdélyből is voltak diákok vagy előadók. Voltak, akik vonattal mások busszal esetleg autóval tették meg a nagy utat, az anyaországból érkező Bence például stoppal érkezett.

Budapestről két turnusban indultunk, voltak a hajnali baglyok és a délutáni gyorsfutók. (szeretném felhívni azon kedves társaim figyelmét, akik még nem utaztak külföldre vonattal: mindig előtte lévő nap vegyétek meg a jegyet!)  A hajnali baglyok érkezéséről és odaútjáról nem tudok sokat mesélni, mivel én a délutáni vonattal mentem. A mi odautunk sok izgalommal, és futással telt.

Köszönjük a szervezőknek, hogy este 10-es érkezésünk ellenére is vacsorával vártak minket! Szállásunkat az Arany János Kollégiumban biztosították, ami számomra igen kellemes meglepetést okozott, három szobához kapcsolódott egy fürdőszoba.  Miután megszabadultunk csomagjainktól a nem messze lévő Bodega vendéglátói egységben kezdtük meg az ismerkedést a többi résztvevővel.

előadás 2.0Kedd reggel 9-től volt  reggeli a kollégium régi ebédlőjében, az alagsorban. A megfelelő energiamennyiség megszerzése után a már fent említett interaktív csapatépítő játékokra került sor. Először néma jelbeszéddel kellett keresztneveink szerint sorba állni, majd később, már hangosan egyenként bemutatkozni. Kisebb csapatokat alkotva, pólót, sálat dobálva tanultuk meg egymás nevét. A finom bemelegítőt követve jöttek a durvább játékok, pl.: robbantós, seggre-pacsi és végül az akadályfutás (az utolsó körben volt, aki vérét is áldozta a csapatáért). Az ebédet követően 3 órától ünnepélyes megnyitón vettünk részt a PKE dísztermében. A nyitóáhítatot Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke celebrálta. Majd következtek az ünnepi beszédek. Elsőként Bíró Orsolya, főszervező köszöntött minket, őt követte Aáry-Tamás Lajos, Oktatási Jogok Biztosa, aki a rendezvény fővédnöke is volt egyben. Beszédében kitért a hátrányos helyzetű, autista gyermekek oktatásának fontosságára is. Utolsóként, de nem utolsó sorban Andrei Avram, projektmenedzser, a Konrad Adenauer Alapítvány tagja beszélt az innováció és a modern technika fontosságáról a mindennapi életben. A megnyitót követően 4 órától Kaszás Géza: A lovasíjász című filmjét nézhettük meg. Voltak, akik már több ízben látták, de szerintem nem lehet elégszer megnézni ezt a filmet. Bár filmművészetileg talán nem a legjobb produkció, de feltölt és megnyugtat egyszerre, valamint óhatatlan vágyat ébreszt az emberben, hogy kitörjön a négy fal közül, és szabadon vágtasson a természetben. A filmet követően beszélgetés indult Venczel Endrével, a film forgalmazójával. A szerencsésebbek kaptak plakátot is. Vacsora után a Gekkoban forgattuk fel a táncparkettet.

büntetésSzerdán szintén kiadós reggelivel kezdődött a nap, majd tíz órától megkezdődtek a szekció előadások.

Tarján Tamás, doktorandusz, ELTE-BTK: A dualizmus és a Horthy-korszak oktatási innovációs kísérleteiről. Ugyan ebben az időben folyt Kovács Áron, CH8se: Vásárlói döntéseinkkel jótékony ügyek szolgálatában című előadása is.

Az ebédet követően a plenáris előadáson lehetett részt venni, melyen már nem csak a nyári egyetem résztvevői jelentek meg. Az előadást Mérő László, matematikus, az ELTE-PPK tanára, az Országos Doktori Tanács tagja, író és publicista tartotta a témája: Az érzelmek szerepe a gazdasági döntésekben. A gazdasági témák iránt kevésbé érdeklődők pedig Nagyvárad nevezetességeit nézték meg, például a várat. A hét órás vacsorát követően csapatokba verődve ismét a Gekkó pub felé vettük az irányt. Itt került megrendezésre a kocsmakvíz, csapatépítő program. A megosztott harmadik helyet a JóMód és a KAD fúziójaként létrejött Etilalakulat szerezte meg, míg első helyen végzett a Maki-verem, ahol JAIK-os, JÓMÓD-os és Jugyikos diáktársaink is aktív szerepet vállaltak. A fődíjat, tisztességes nyertesekként megosztották a többi versenyzővel.

gokardA csütörtöki napon tíztől ismét Mérő László adott elő, Az innováció gazdaságtana és pszichológiája címmel. Kávészünetet követően Metz Rudolf, MTA TK PTI, tudományos segédmunkatárs, politológus, vezetéskutató az Innovatív vezetés a politikában és a társadalomban című előadását hallhattuk. Egyes országok külpolitikai marketingjén és kulturális szervezetein keresztül mutatta be az innovatív külpolitikát.

Az ebédet követően sor került szerintem az egész nyári egyetem főpontjára, a kerekasztalbeszélgetésre. Mindannyian összegyűltünk, mint egy nagycsalád és inkább oválist formázva, de megkezdtük szervezeteink bemutatását, beszéltünk a céljainkról, problémáinkról, rendezvényeinkről. A Diákhálózatot Inczédi Lilla képviselte. Felvázolta a szervezeteink közötti kapcsolatokat, és beszélt a DH programjairól, főként a Gombaszögi Nyári Táborról, valamint FTDK-ról. A Jókai Mór diákkört Takács Péter képviselte, őt követte a KAD képviselője, Leszkó Dóra. Szépen sorban következtek a többi szervezetek is a Kárpát-medence minden részéről. Képviseltette magát a Rákóczi Szövetség is Nagy Domonkos személyében, felhívta a jelenlévők figyelmét a most induló cserediák programra és más programjaikra is. Minden szervezetnél természetesen jelen volt az anyagi háttér bizonytalansága, de meglepetésként ért minket, hogy sok szervezet hatvan és annál több aktív taggal dolgozik, akik részt vesznek a szervezésekben, számunkra ez elképzelhetetlen. A bemutatkozást követően, próbáltunk arra választ találni, hogy hogyan képesek ennyi diákot bevonzani. Szóba kerültek a modern kommunikációs eszközök, mint hírközlési lehetőségek. Telefonszámok cseréltek gazdát, és remélhetőleg elindult egy közös munkafolyamat, ami által tanulhattunk egymástól és közösen fejlődhetünk.

Vacsora után most a borkultúráé volt a főszerep a Magyar Bor Intézet jóvoltából. A kóstolóval egybekötött előadáson kicsit többet tudhattunk meg a pohár megfelelő tartásáról, egyes szőlőfajták eredetéről és a régi hagyományról, miszerint magyar ember nem koccint sörrel.

lefelé csúszás kilátóA pénteki napon ismét szekcióelőadások következtek. Az egyik csoport Vértesy László, vezető kutató a Századvégi Alapítványnál, Innováció a közgazdaságtanban című előadásán vehetett részt. A többiek pedig Gönczi Péter, online marketing szakembertől tudhatott meg többet az Aquaponia mibenlétéről és felhasználási lehetőségeiről Magyarországon és külföldön. A délutáni előadást Hevesi Krisztina tartotta, az ELTE PPK tanára, író. Az érzékiség művészetének és a testiség tudományának viszonyulásáról halhattunk. A jelenlévők egy kis csoportja gokartozni indult, hogy megmérje tudását a nagyváradi pályán.

Esti programként “Várad fényei” portyára hívtak minket a szervezők. Felsétáltunk egy közeli kilátóhoz, ahonnan látni lehetett szinte az egész várost. Varázslatos volt. Lefelé a bátrabbak csúszdákkal rövidítettek.

Szombaton a szekció előadások keretén belül meghallgathattuk Girst Noémi – nemzetközi koordinátor, Nemzetközi Közszolgálati Egyetem: Szociális innovációk Lengyelországban, vagy pedig Mabda László: Formabontó design az innováció új iránya előadását. Sajnos a rossz idő keresztülhúzta a számításainkat, ezért az össznépi locsolkodás elmaradt, pedig sokan nagyon vártuk. Reméljük jövőre mindenki rendesen meg lesz öntözve! A délutáni órákban Horváth Lehel, építészmérnök a Szalmaházak egészségi előnyei, harmóniában a természettel c. előadását hallhattuk.

A vacsorát megelőzően sor került – mindannyiunk bánatára – a záróünnepségre, melynek keretén belül kiosztották a díszokleveleket, és az egész héten játszott játékunk utolsó tagja megkapta méltó büntetését, amit megosztott velünk. Köszönjük Dóri, finom volt a csoki. . Este pedig kezdetét vette a búcsúmulatság, hogy méltóképpen záródjon ez a fergeteges hét.

Reggel ismét megszokottan már, mentünk le az alagsor reggelizni, majd azt követően tíztől egészen a délutáni órákig lassan haza indult mindenki.

Számomra nagyon jó élmény volt ez az utazás, ezért mindenkinek ajánlom, hogy látogasson el legalább egy nyári egyetemre. Rengeteg barátság köttetett, sokat tanultunk egymástól. Nemcsak arról, hogyan működnek magyar szervezetek máshol, sokszor nehezebb körülmények között jobban, mint itthon, de arról is, hogy ki hogyan éli meg a magyarságát határtól függetlenül.

Keszegh Ágnes

Partnereink:

diák hálózat diák hálózat
diák hálózat diák hálózat diák hálózat diák hálózat diák hálózat diák hálózat diák hálózat diák hálózat